Keresés ebben a blogban

Translate

2012. december 28., péntek

B.U.É.K. 2013!

Minden kedves Olvasómnak kellemes Óév búcsúztatót, és békés, boldog Új Évet kívánok!

a HOFI. Szilveszteri előzetes

Hamarosan elérkezik a Szilveszter, és egy újabb évnek futunk neki. A NER keretében. Puff neki! Ezt kaptad, mert ezt érdemelted. Velem együtt. 
De most inkább röhögjünk egy sort a siránkozás helyett. A téma az utcán hever, ahogy mindig is. Hofi helyettünk is lehajolt érte, és közkinccsé tette. Minden szava igaz, és még ma is aktuális. Sajnos.

a HOFI
A fiatalabbaknak talán már - sajnos - be kell őt mutatnunk. Egy olyan humorista néhány felvételét láthatjátok, aki minden politikai érában megmondta a tutit. A helyzet elég szomorú, mert bármilyen messzire megyünk vissza az időben, a mondanivalója most is ugyanolyan aktuális, mint amikor elhangzott. Tíz éve nincs köztünk, de szerencsére vannak, akik őrzik az emlékét, és lehetővé teszik számunkra, hogy élvezzük a vicceit.
Bár nem szeretek itt politizálni, most mégsem tudom elkerülni ezt. Olyan csemegéket találtam a neten, amelyeket nem tudtam nem elhozni ide. Akinek valamilyen irányban politikai "szerelme" van, az ne nézze meg az alábbi képeket. A többieknek viszont melegen ajánlom.


Még több marhaságot találsz I T T

2012. december 14., péntek

Giró-Szász ideges

A kormányszóvivő úr nehéz napokat él meg mostanában. Igaz, hogy kinevezése előtt már edzésben volt, hiszen akkor is rendszeresen kiállt a jelenlegi kormányzat döntései mellett, de azért a helyzet most kicsikét más. 

Úgy is mondhatnánk, a helyzet fokozódik. 

Szerencsére azonban a fidesz korábbi ügyei kapcsán rendelkezésére áll egy felhasználható forrás, hogy megmagyarázza a megmagyarázhatatlant. Emlékszünk még, amikor egy bizonyos jegyzőkönyv jelentőségét azzal nullázták le, hogy az esemény, ahol készült az iromány, nem is volt taggyűlés. Erről papírjuk is van, és azóta is sikeresen alkalmazzák a szavakon való lovagolás technikáját. Hiszen, ami most folyik nem megszorítás, hanem kiigazítás. A jövő egyetemistái felvehetnek diákhitelt a nem tandíjukra, és ha lenne időm, tovább sorolnám az ilyen típusú hülyeségeiket. 

Vajon hol vették a diplomájukat, és milyen nyelven beszélnek, hogy ennyire nem értjük egymást?

2012. december 11., kedd

Legfőbb közjogi méltóságok


Azok voltak csak a szép idők, amikor közjogi méltóságaink még együtt rúgták a bőrt a felhőtlen gyerekkor álomvilágában.

Ebből is látszik, hogy nagy igazságot hordoz a mondás (klasszikusoktól idézve): merjünk nagyot álmodni!

2012. december 3., hétfő

Kakukktojás

Bár tegnap olyan esemény zajlott Budapesten, ami egyáltalán nem a játék kategóriába tartozik, mégsem állom ki, hogy ne játékosan kezdjem ezt az írást. A játék nem könnyű, és valószínűleg gondolkodni is kell a döntés meghozásáig, de esetleg megkísérelheted. Szóval, ki a kakukktojás a képen?

És most vissza a vasárnap történtekhez.

December 2-án a zsidózás, cigányozás , és mindenféle kirekesztés ellen tekintélyes tömeg gyűlt össze a Kossuth téren. Érdekelt, hogy a köztévé milyen trükkel próbálja a tüntetés jelentőségét elbagatellizálni, de legalább a kormányzat hasznára fordítani. Nem csalódtam bennük!

Természetesen a lényeg - szerintük - rogán üzenete, és amit már annyiszor hallottunk: az állam megvédi az embereket. Kár, hogy ez a mondat elhagyta a száját, ugyanis ebben az üzenetben számomra már nincsen semmi pozitív. Az elmúlt két évben amitől csak megvédtek bennünket, arra még mindíg ráfaragtunk. Lásd magán nyugdíjpéntárak és a többi, és a többi.
Rogán beszéde nagyon szép beszéd volt. Kerek, és hiteles. Ha rogán történetesen nem a fidesz frakcióvezetője, talán még komolyan is veszem. Erről az aprócska tényről azonban a beszédben egyetlen szó sem hangzott el. Magyarán rogán a saját nevében beszélt, és nem szólt egy szót sem pártja álláspontjáról.

Bajnai beszéde egy picit már "politikusabb" volt, mint az előtte szólóé. Saját kormányzati idejével kapcsolatban önkritikát gyakorolt, és bocsánatot kért, amiért akkoriban - a roma gyilkosságok kapcsán - nem szerveztek ilyen megmozdulást. Itt üzenem a Bajnait fikázóknak, hogy ebben a beszédben nyoma sem volt a zavarnak, vagy gyakorlatlanságnak. Őszinte, egyszerű szavak voltak egy őszinte, egyszerű ember szájából, aki nem akar mindenhatónak látszani. Orbánnak fel kell kötnie a gatyáját!

Mesterházy felszólalása már töményen politikai beszéd volt. Nem volt rossz, de nem is ájultam el tőle. Talán egy kicsit kevésbé szólt az érzelmeknek, inkább az értelemre próbált hatni. Ezzel az a baj, hogy érzelmektől lecsupaszítva a Holokauszt is egy lehet a történelmi események sorában. Márpedig a nácik II. világháborús őrülete példátlan volt, és örökre száműznünk kell az elveiket valló állatokat az emberek közül. Hogy még egyszer ne történhessen meg tömegek lemészárlása pusztán származásuk miatt!

Ungvári Tamástól pontosan azt vártam, amit kaptam. Egy igazi gondolkodónak, aki sok mindent végig élt, sok mindent megtanult - valószínűleg nem smittelte a doktoriját - így kell beszélnie. Irigylem azokat a diákokat, akiknek abban az élményben lehet (lehetett) részük, hogy Ungváritól tanulhatnak (megjegyzem van még egy ember, aki ilyen hatással van rám. Aki hiteles és minden szava elgondolkodtató. Aki soha nem untat, és órákig hallgatnám, amit mond. Ő Heller Ágnes.)

Sajnálom, hogy Gyurcsányt nem engedték - vagy nem akart - beszélni. Fogalmam sincs, kinek miért vannak vele kapcsolatban fóbiái, de szerintem rosszul mérik fel a helyzetet. Gyurcsányt valószínűleg jóval többen szeretik, mint amennyit a tőle távolságot tartó ellenzéki politikusok gondolnak. Remélem erre rájönnek idővel, és ha nem, legalább jól pofára esnek.

Érdekes módon az lmp-től sem beszélhetett - vagy nem akart - beszélni senki. A buzizó Ertsey pártjából ugyan voltak jelen képviselők, de azért érdekelne miért nem szólalt fel senki.

Hát, aki nem látta az esemény élő közvetítését, nézze meg az alábbi videót. 

Vagy továbbra is nézze a köztévét, és maradjon boldog tudatlanságban. Mert megérdemli!


2012. december 1., szombat

Parlamenti csendélet

Zsidózás és buzizás. Ez Magyarország Országgyűlése. Megyek sírni.

Lassan-lassan fóbiáim lesznek az lmp-vel kapcsolatban. Nem hinném, hogy én tehetek róla, de valahogy egyre inkább megerősítik bennem a legelső, velük kapcsolatos véleményemet: nevezetesen azt, hogy szerintem ezek simlisek. 

Hogy a jobbik olyan, amilyen, azt tudjuk. Azt is sejteni véljük, hogy ha netán, ne adj' Isten kormányzati pozíció közelébe kerülnének, pontosan olyanok lennének, mint az összes többi eddigi, csak még sokkal erőszakosabban tepernének, mint akár a fidesz. Pedig a jelenleg regnáló társulat nyomul ezerrel, amit csak a teljesen agyament fidesz-funok nem hajlandók észrevenni. 

De hogy az lmp totálisan bekattant, az egészen nyilvánvaló. Egyrészt ők nem akarnak egyetlen parlamenti párttal sem közösködni. Ja, na persze. De ha jól tévedek, az Együtt 2014 sem nem parlamenti, sem nem párt. Ennek ellenére velük sem hajlandók közösködni. Ebből a nézőpontból cáfolják saját nevüket, miszerint lehet más a politika. Ha lehetne más, mint amilyen, akkor ők most csodálatosan megmutathatnák a konszenzusra való képességüket. Ha nem mutatják meg, akkor én úgy veszem, hogy ilyenjük nincs is. Másrészt az a válasz egyszerűen gyomorforgató, amit ennek a szerencsétlen zsidózó, listázó Móka Mikinek írt Ertsey képviselőnő. 

Mi van, tán csak nincs a képviselőnőnek homofóbiája? Tán csak nem szemezget a kisebbségek között? Szóval, ez egy vicc, de a gusztustalanabb fajtából. Ha innen nézzük, kiderül, hogy az lmp politikája nem csak hogy nem más, hanem egyszerűen nulla. Ez nem politika. Ez pontosan akkora bunkóság, mint amit kifogásol a jobbikos fazonnál (a nevét akkor sem írom le, ha a keresőmotorok nem találják meg az írásomat).

Lássuk csak. A fidesznek annyi fóbiája van, hogy felsorolni sem érdemes, a jobbik szimplán rasszista, az lmp-ben pedig homofób, Gyucsány-fóbiás  képviselők ücsörögnek. 

Lassan kirajzolódik, hogy a szerény felhozatalból kiket nem választok tutira.

2012. november 28., szerda

Szent Schiffer András

A Vatikán névtelenséget kérő hivatalnoka blogunknak elmondta, hogy hamarosan szentté avatják Schiffer Andrást, az lmp régi-új frakcióvezetőjét. 

Az eljárást hamarosan több is követi majd. Azt tervezik, hogy minden olyan politikust, vagy a civil életben közéleti szerepet betöltő személyt szentté avatnak, akik a zelmúltnyóccévben nem vettek részt kormányzati tevékenységben. 

A szentté avatást tömjén zsolt kezdeményezte, aki a kereszténység elleni támadások közepette is hősiesen harcol azért, hogy a magyarok ne csak unortodox gazdasági vezetésük jóvoltából tegyenek szert világszerte hírnévre, hanem az unortodox politika képviselői révén - lehet más a politika - kerüljenek be a vallástörténeti könyvekbe is.

2012. november 24., szombat

Az LMP arca

Már a 2010-es választások előtt megírtam, - keresgélj egy kicsit a blogon - hogy ez az LMP nevű formáció már attól gyanús nekem, ahogy a nevét megválasztotta. A politika ugyanis politika, ezért nem lehet más. Szóval a párt kemény csúsztatással indított, és ezt a csúsztatást azóta is űzi, méghozzá egyre dilettánsabb módon. 

Azok a kifogások, hogy kivel, miért nem akar összefogni annyira átlátszóak, hogy szinte már a ló is kilóg a magyarázkodásukból. 

Mélységesen megdöbbentem, amikor Róna Péter - akit mellékesen nagyra becsülök közgazdasági tudása miatt - megnyilvánult a témában. Neki ugyanis - már csak az életkoránál fogva - tudnia kell, hogy bármilyen csodálatos gazdasági, vagy zöld programja van az LMP-nek, nem fogja tudni megvalósítani. Már csak azért sem, mert egyedül egyhamar nem kerül még a hatalom közelébe sem. 

Ráadásul elég visszataszító, hogy ez a pártocska meg van győződve arról, hogy az lenne Magyarország megváltása, ha az ő ötleteik válnának valóra. Honnan ez a fene nagy önbizalom? Mitől más a politikájuk, ha pont akkora az arcuk, mint azoknak, akiktől különbözni szeretnének?

Engem nem sikerült meggyőzniük, és ha ilyen ellenségesek lesznek a többi demokratikus szerveződéssel továbbra is, akkor biztosan nem sikerül túl sok embert maguk mögé állítaniuk.

Most még nem késő. Most még elegánsan változtathatnak irányt. Lesz annyi bátorságuk, hogy megtegyék?

Plakát háború

A Bajnay Fun Club nevű, nyugdíjas krampácsolókból álló, október 23-án alakult civil szervezet országos kampányba kezdett. 

A kampány a kormányzat lejáratását tűzte ki célul, és első körben az utak mentén elhelyezett óriás plakátokon népszerűtleníti orbán viktor kabinetjét. 

A kampány költségeit személyi kölcsönből és a szervezet tagjainak nyugdíjából finanszírozzák. 
Így két legyet üthetnek egy csapásra, hiszen a fő célkitűzés megvalósításán túl a bankokat is támogathatják.

2012. november 22., csütörtök

Semjén és a szakmai tapasztalat

Amint bogarásztam a vitatott semjén-féle szakdolgozat után, ráakadtam a miniszterelnök-helyettes önéletrajzára. 

Fogalmam sincs, vajon saját kezűleg írta, vagy sem, de minden esetre ha a szakdolgozata is ilyen minőségben készült, télleg nem érdemli meg a doktori címet. Mint az önéletrajzból kiderül, semjén szakmai tapasztalata mindössze 2010-ben kezd összegyűlni. Azért ez elég vicces. Előtte pl. mi a túrót csinált? Az ország egyik legmagasabb beosztású politikusáról nincs jogunk megtudni, hol dolgozott élete során, és mégis mivel foglalkozott?

Ez aztán az igazi pofátlanság.


2012. november 21., szerda

Matolcsy bevonul a gazdaságtörténetbe

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterként nagyot alkotott a bűvészet terén, ám hamarosan újabb területen szerez dicsőséget nemzetünknek. 

A japán-magyar rokonság tudományos elemzése során nyújtott kimagasló teljesítményével, valamint az unortodox gazdaságpolitikai álnok-futásával végre magyar szakember is beírhatja magát a gazdaságpolitika történelemébe. 

Az alábbi videókból - többek között - néhány eredeti gondolatát ismerheted meg.

2012. november 3., szombat

2012. október 24., szerda

Tamáskodók és retardáltak

Ma két alapvetést adok közre. Mindkettő saját szerzeményem, gondolkodom rajta, hogy le is védetem.

pindroch tamásnak nem tetszett Bajnai Gordon október 23-ai zászlóbontó, ünnepi beszéde.
Nekem orbán viktor beszéde volt meglehetősen semmitmondó, és kissé szánalmas.

Első alapvetés, amit pindrochék kicsi fia végre az eszébe véshetne:

Nekem tetszett Bajnai beszéde. Következésképpen jó beszéd volt. Miért kéne egy beszédet úgy elmondani, hogy pont pindroch tamásnak megfeleljen?  És még valamit.
Orbán mást se csinál huszonkét éve, mint beszédeket mond. Sajnos ezt is egyre rosszabbul csinálja, és nem tartom valószínűleg, hogy ez még valaha pozitív irányba változna. Bajnai szinte soha nem mondott még beszédet, tette a dolgát, és nem a száját jártatta, viszont esélyes, hogy hamarosan olyan jó beszédeket fog mondani, amilyeneket orbán soha.



Aztán itt van a másik nagyokos. A vona. Na , ez meg aztán hozta a formáját: azonnal takarodásra szólított fel (kipaterolta) mindenkit, aki az elmúlt huszonkét év alatt valaha politikai labdába rúgott. Mer' ők aztán nem lesznek olyanok, mint Gyurcsány, vagy Bajnai...

Második alapvetés: vona gábor próbálja meg felfogni, ha nehezére esik is:

Bizony, bizony gábor. Soha nem leszel olyan, mint az általad említett két fazon. Ahhoz újra kéne születned, és legalább egyszer beállni abba a sorba, ahol az IQ-t osztják. Tudod mit? Inkább állj be kétszer, az talán elég lesz...

ha tudni akarod, mit hablatyolt, keresd meg magadnak. Dögivel találsz róla videókat internet-szerte.

Ezek az én alapvetéseim, és nagyon bízom benne, hogy nem vagyok egyedül.


2012. október 11., csütörtök

Mi jöhet orbán után?

Aki netán abban gondolkodik, hogy orbánék bukása után a jobbikot választja, annak figyelmébe ajánlom azt a kulturált hangot, ami ettől az alakulattól várható. 

Tiszta magyar hang.... Jézusom!

Ja, elfelejtettem említeni, hogy ez a kép a szent korona rádió főoldaláról származik.
Ha a szent korona jelképe mögé ilyen undorító jelszavakat képzelek, köszi, de nem kérek ebből a szentségből!

EMBEREK!
GONDOLKODJATOK!

2012. október 2., kedd

Még a hegyek is odébb mennek

„Ha azt mondjuk a hegynek, hogy menjen odébb, akkor odébb fog menni, és tényleg haza is mentek, odébb is álltak”
A kordon nem akart odébb állni, ezért egy kicsit dolgozni kellett... :(

2012. szeptember 26., szerda

Nemzetközi Pávatánc Verseny

Ezt bebuktuk. 

A magyarok vezetője - o. v. miniszterelnök, a gyengébbek kedvéért - (saját magát nevezte így a Litvániában tett látogatása alkalmával, amikor helyes kis fintorokkal érzékeltette, milyen mocskosul irigy vendéglátói államadósságának alacsony szintjére). 

Orbán elsőként magyarázta el ország-világ előtt, mi is a pávatánc lényege. Ebből mi - kis buták - azt a következtetést vontuk le, hogy legalább ezt a műfajt profi módon műveli . Hát, ismét tévedtünk. 

A leírás szerint ugyanis úgy kell tenni, mintha belemennénk a játékba, aztán aztán úgy is azt csinálunk, amit akarunk, jól átverve ezzel partnereinket. Legyen bármiről is szó. Ezzel próbálkozott Magyarország, amikor a Vezér elkezdett alkudozni az azeri vezérkarral. Hogy van itt nálunk egy gyilkos, - a baltás - akit kiadunk nekik, ha cserébe vesznek tőlünk úgy hárommilláért - euróban - néhány kötvényt, amit persze jó magas kamattal bocsájtunk ki,  hogy lejáratkor  hozzon még egy kis hasznot az azeri befektetőknek. Pacsit rá, mondták az üzletfelek, ezzel viktor haza. 

Suba alatt akarták elengedni a gyilkost, de már itt elszúrták a dolgot. Nem volt bekalkulálva, hogy otthon a baltást nemzeti hősként fogadják, és az ünneplést az egész világ látja majd. Nem volt bekalkulálva, hogy az azeri vezetők jobban járják a pávatáncot, mint viktor. 

Úgy tettek, mintha garanciát vállalnának a baltás büntetésének folytatására, pedig csak törvényeikről tájékoztattak bennünket, úgy általában a gyilkosok megbüntetésére vonatkozóan. A magyar vezetés meg bevette a cumit. Bár őszintén szólva én azt az opciót tartom valószínűbbnek, hogy nagyon is tudták, mi történik majd, amikor Safarov azeri földre lép. Szerintem egész egyszerűen legyintettek, és rájuk hagyták a dolgot. Ha lehetséges, ez még rosszabb, mert ezzel bebizonyosodik, hogy mennyire rövidlátó és felelőtlen vezetője van Magyarországnak.

Most már persze kötvénykibocsájtás se kerülhet szóba, úgyhogy kialakult egy "se pénz, se posztó" állapot. Bár a napokban szíjjártó pipi mintha azt nyilatkozta volna, hogy folytatódik a keleti nyitás politikája, és többek közt Azerbajdzsánnal is bizniszelünk, ha tetszik neked, ha nem. Ezzel bizonyítják, hogy Safarov kiadása körül minden rendben volt. 

Ezzel bizonyítják?

2012. szeptember 9., vasárnap

Nemzet? Biztonság?

A baltás gyilkos kiadatását már minden oldalról kielemezték nálamnál sokkal okosabb emberek. Egy dolog azért még mindig nem világos számomra. Mi a büdös francért is kellett ezt a manust átadni az azerieknek? És miért volt ennyire sürgős a dolog?

Na mindegy, hagyjuk is! Ezt már soha nem fogjuk megtudni. Minden esetre nagyon merem remélni, hogy egy bosszúért lihegő, hazafias örmény nem hagy egy kis pukizó csomagot valamelyik metróállomáson.

Továbbá azt is merem remélni, hogy orbán legalább egy kicsit teletojja a gatyáját az újabb gond miatt, amit saját eszement gondolkodásmódja keletkeztetett.
Bár - őszintén szólva, a történtek fényében - én még azt is el tudom képzelni, hogy a baltás bizniszt már régőta tervezi. Végre értelmet nyert, és igazolva látszik a terrorelhárító központ létrehozása!

És ha a terrorveszély megjelenése nem elég, akkor itt van nekünk a gazdasági összeomlás lehetősége, amit szintén miatta kaptunk a nyakunkba az idióta nyilatkozatai miatt, amit IMF ügyben immár két éve hallgatunk.
Mi a túrót akar ez a szánalmas, szerencsétlen kis dagadék (mostanában a sok gondtól úgy elhízott, mint egy mangalica)? 

Mi a nyavalyát akar elérni a fidesz azzal, hogy hagyják a kis cezaromániás kertitörpét ámokfutni? Tényleg nincs egy ember sem a fidesz frakcióban, akinek többet ér a becsülete, mint a zsebében gyűjtögetett magyar forint (bár asszem ezek leginkább svájci frankban tartják a pénzüket, akár csak lázár jani a kisfia hozományát)?

Száz szónak is egy a vége. Ez a csürhe teljesen kicsinálja az országot. Mindegy, mi lesz a zemberekkel, lényeg, hogy a hatalmuk megmaradjon. A nép, az istenadta pedig tűri.
Szánalmasak vagyunk.

2012. augusztus 8., szerda

Nemzeti paranoia

Ismét rádöbbentem egy fájdalmas tényre: pártunk és kormányunk olyan tökélyre fejlesztette az ország kettészakítását, hogy már az Olimpia is martalékául esett. 

Hogy miért?

Amint nézegettem az elmúlt versenyek magyar éremtáblázatait, azon kaptam magam, hogy azért drukkolok, hogy lehetőleg ne szerezzen a magyar küldöttség annyi érmet, mint Pekingben, négy évvel ezelőtt. 

A 2008-as játékok idején szabadságon voltam, és rám nem jellemző módon figyelemmel kísértem a honi sportolók szinte minden küzdelmét. Soha nem felejtem el, hogy a kenu egyes 1000 méteres döntőjében Vajda Attila győzelmét megkönnyeztem, és a kosaras lányok minden egyes meccsét komoly izgalommal néztem végig. 

Eszembe sem jutott, hogy az akkor regnáló kormány javára írjam a sikereket, most pedig előre hallom, hogyan fogja tömjénezni magát orbán társulata abban az esetben, ha megdöntjük a 4 évvel ezelőtti eredményeket. 

Azért ez elég riasztó felismerés, nem úgy látod?

2012. augusztus 7., kedd

Tamás, a nagyon okos

Mindig megdöbbenek, amikor egy viszonylag fiatal újságíró körömszakadtáig védi a védhetetlent olyan témában, amelyben a szakértők 99%-a homlokegyenest más véleményt fejt ki. Különösen megrázó élményt jelent, amikor a pindrochék tamás nevű gyermekét látom és hallom valamelyik médiában, amint anyafarkasként - hogy némi képzavarral éljek - küzd a jelenleg vegzáló kormány intézkedéseinek mentegetéséért.
Az meg aztán külön irritál, ha egy nálánál sokkal képzettebb szakembert sajnál le azért, mert másképp látja orbán agyszüleményeit, mint ő. Ma reggel Sólyom László egykori köztársasági elnököt, kiváló alkotmányjogászt sikerült némileg szenilis vénemberként aposztrofálnia, ami nem kis pofátlanság a fiatalember részéről. 

Aki az írásaimat olvassa, tökéletesen tisztában van azzal, hogy Sólyom Lászlót köztársasági elnökként nem sokra tartottam. Mindig akkor szólt, amikor nem kellett volna, és hallgatott, amikor elég lett volna egy mondat ahhoz, hogy a dolgok másképp alakuljanak, mint ahogyan alakultak (ld. fidesz 2/3-a, vagy a jobbik előretörése).
De hogy egy taknyos kölök - amilyen pindroch - Sólyomról, az alkotmányjogászról olyan lekezelő hangon nyilatkozzon, ahogy a kiscsávó tette, hát ahhoz pofa kell.
Egyáltalán mit tud ez a fickó azon kívül, hogy sűrű nyelvcsapásokkal igyekszik kiérdemelni a kormányoldal bizalmát? Hogy fog majd tükörbe nézni, ha a történelem  rácáfol az érveire? Minek kell ahhoz történnie, és kiknek kell megszólalnia ahhoz, hogy a hozzá hasonló seggnyalók - jó esetben megtévesztett szerencsétlenek - magukhoz térjenek, és rádöbbenjenek, hogy a Kádár-rendszer óta nem dobták még át ennyire a búrájukat, mint most?
 
Mit mondanának, ha a Gyurcsány-kormány hasonló módon törvénykezett volna, mint a mostani? Akkor is ennyire elégedettek lennének a demokrácia állapotával, vagy ordítva követelnék, hogy mindenki mondjon le? Természetesen ezek a kérdések egytől-egyig költőiek, ezért nem is várok választ. Annyit viszont tudok, hogy sokan már nagyon várják, hogy valaki végre revansot vegyen ezen a tehetségtelen csürhén, amelyik nem csak saját középszerűségével, hanem sleppjének teljes impontenciájával rátelepszik az életünkre. 

A zemberek életére.

2012. július 15., vasárnap

A győztes tandem

Az egész világ megirigyelheti vezetőink rátermettségét. 
Aki viszont irigyel bennünket, annak tiszta szívemből kívánom, hogy legyen a helyemben.

Aztán majd meglátjuk, tényleg olyan irigylésre méltónak talál-e minket?



Képek nagyobb méretben



2012. június 12., kedd

A tisztelet jár?

Ma - nem tudom hogy jutott eszembe - néztem a parlamenti vitát a nyugdíjrendszer átalakításáról. Nem tartott túl sokáig a türelmem, mindössze a kétperces hozzászólásokat bírtam cérnával.

Elképesztő élményt jelentett számomra, így rögtön el is döntöttem, hogy egyhamar nem hagyom magam csőbe húzni, és még véletlenül se ragadtatom magam országgyűlési vita meghallgatására.
Volt azonban egy előnye is a dolognak. Nevezetesen: megerősítette a hitemet abban, hogy továbbra sem szavazok jobbra, amíg ép az elmém.
Amit a fideszes hozzászólók - államtitkártól mezei képviselőig bezárólag - produkáltak, az egész egyszerűen siralmas. Felháborodottan - szinte ordítva - kérték ki maguknak, hogy az emeszpé országjárásai során riogatja a nyugdíjasokat különböző rémhírekkel, amivel - szerintük - sokat ártanak. Ő, hogy oda ne rohanjak! Draga fideszes képviselő urak/hölgyek, mi ez a fene finnyás gyomor? Tán már el tetszettek felejteni, hogy azelmúltnyóccévben mivel tetszettek végig "ródsózni" az országot?
Hogy meg tetszenek menteni az egészségügyet a magánnyugdíjakkal együtt? Hogy egymillió munkahelyet tetszenek teremteni? Hogy igazságos adórendszert tetszenek létrehozni, méghozzá csökkenő adóterhekkel? Hogy nem tetszenek lopni, csalni, hazudni? És tessék szíves lenni megmondani, drága fideszes képviselő urak/hölgyek, mit is tetszettek ebből megvalósítani?
Na, nem olyan ostobaságokra vagyok kíváncsi, mint például, hogy aki többet dolgozik, az többet is keressen. Mert ugye azt azért mégsem tetszenek komolyan gondolni, hogy egy miniszter abszolút értékben többet dolgozik, mint egy kórházi ápoló, ugyebár? Vagy esetleg előbbinek nagyobb a felelőssége, mint utóbbinak? Akkor hogy van az, hogy egy ápolót a hibájáért pikk-pakk elővesznek, míg egy miniszter szépen elsétálhat.
Szóval a parlamenti vitára visszatérve - bárhogy fáj is a kormánypártok szimpatizánsainak - meg kell állapítanom, hogy a hozzászólásaik szakmailag a bányászbéka v@l@gát érték, mégpedig alulról.
Külön feldühödtem wittner mária felszólalásán. Tudom, hogy nem illik idős emberekről - különösen nőkről - tiszteletlenül beszélni, de ebben a képviselőnőben annyi gyűlölet fortyog, hogy egyszerűen megégeti a hallgatóját.
A Wikipédián található életrajza szerint az asszonyság - félbehagyott gimnáziumi tanulmányai ellenére - gépíróként dolgozhatott a mocskos szemét kommunisták alatt még a járási tanácsnál is. Nem állítom, hogy a sikítósok közé tartozott, de mint tudjuk, akkoriban ez sem volt ritka. (Wittner életrajza saját szavaival a Magyarságtudományi Intézet honlapján)

Tizennyolc évesen fia született (1955-ben), akit egyedül nevelt. Ennek ellenére - az alig egy éves fiát állami gondozásba adta - csatlakozott a forradalmi eseményekhez annak első napjaiban.
Két sikertelen kísérletet tett az ország elhagyására, de valami rejtélyes ok miatt Ausztriából pár hét után hazajött. 21 éves korában első fokon halálra ítélték, majd az ítéletet másodfokon életfogytiglanra változtatták. Tizenhárom kemény évet töltött börtönben, és 1970-ben, nemzetközi nyomásra szabadult.
Azt kérdezed, hogy jön ez a nyugdíjtörvény vitájához? A kérdés jogos. Nos, a képviselő asszony tíz évet dolgozott varrónőként, majd takarítónőként. 1980-ban a mocskos, szemét kommunisták leszázalékolták, azaz 43 éves korában - 32 éve - rokkantnyugdíjas lett. Ha most fiatalabb lenne, lehet hogy őt is vegzálnák egy kicsinykét, és megpróbálnák visszaterelni a nem létező munka világába? Vagy esetleg alkotnának gyorsan egy Lex wittner törvényt? Ki tudja?

Én aláírom, hogy a börtönben minden eltöltött nap évekkel érhet fel, de nem látom be, hogy egy gyerek, - mert 18 évesen még az volt - akinek állami gondozásban sír az egyéves gyereke, hogy lehet olyan felelőtlen, mint ő volt. Persze a megtorlás borzasztó lehetett, de az eseményekben való részvétel saját döntése volt. Ezért nem kéne ennyi gyűlöletet táplálnia magában, különösen hogy akkora kereszténynek tartja magát, mint legalábbis semjén zsolt. A saját döntéséért haragudjon egy kicsit magára is, éppen aktuális lenne egy kis önvizsgálat. Attól, hogy ordítva követeli a szocializmussal együttműködők kiemelt nyugdíjának megvonását, még nem lesz tiszteletre méltó, idős hölgy.
A tiszteletet ugyanis kulturált viselkedéssel, és valódi tettekkel kell kivívni, nem pedig hangerővel.

2012. június 10., vasárnap

Pávatánc és tündérmese

Hát, emberek, azt hittem, hogy nincs már lejjebb, de - mint már annyiszor - már megint tévedtem!
Előbb a miniszterelnök beszél félre, aztán a jobbkeze száját hagyják el kontroll nélkül olyan szavak, amelyek külön-külön sincsenek köszönőviszonyban a valósággal, de egymás után rakva őket szinte félelmetesen ostobák.
Mondjuk matolcsy túl sok meglepetést nem okozott a hülyeségeivel, lassan már a piac is teljesen immunis lesz a beszólásaira.  
Tőle tudjuk, - először ő mondta ki az azóta már agyonkozmetikázott mondatot - hogy kis hazánkban manapság 47 ezer forintból meg lehet élni. Azóta is azt kívánom, hogy jöjjön el az ő országa, és egyszer majd ennyiből éljen meg az egész díszes kompániájával együtt. Nos, örvendjetek, mert legújabb kinyilatkoztatása szerint - ország-világ előtt volt képe kijelenteni - vége a válságnak! Hip, hip, hurrá! Nem tudom hogy vagytok vele, de én egyelőre ebből semmit sem érzékelek, azt viszont rohadtul tudom, hogy valószínűleg ha így lenne se én lennék az, aki ebből profitálni tud. Nem azokban a körökben mozgok, ahová bármilyen pozitív hatás "lecsorogna".

Hanem orbán beszéde, na az aztán volt valami! Nem tudtam eldönteni, hogy röhögjek, vagy hányjak inkább?
Pávatáncnak nevezni a körülötte lévő világ teljes népességének hülyére vételét azért nem semmi! 
Nagyképű, és öntelt emberre vall, hogy képes elmesélni azokat a trükköket, amelyeket az Unió átverésénél alkalmaz.

Már az is súlyos, hogy sajnos minden szava igaz. Tényleg át akarja verni az Uniót. Egy aprócska probléma van csupán ezzel a dologgal, mégpedig hogy csak a hülye nem veszi észre a szándékát. Márpedig mindenkit hülyének nézni csak egy hülye képes.

Van aztán még egy súlyos probléma ezzel a beszéddel. Nézőközönségére kikacsintva, úgymond "bizalmasan" adta elő a sok ostobaságot, és ezzel komoly hibát vétett. A zemberekben ugyanis teljesen egyértelműen merül fel egy kérdés. Ha ez az ember nagy nyilvánosság előtt azt hirdeti, hogy átveri Európát és a világot, vajon mi garantálja, hogy minket nem ver át?

Csodálom, hogy még nem vagytok kint az utcán tömegesen, hogy tiltakozzatok az orbán kormány sokadik "öszödi beszéde" miatt!

Én kimennék, ha nem félnék tőlük. Gondolom, ezzel nem vagyok egyedül.

2012. május 9., szerda

Magyarország legjobb biznisze

Szorgalmasan hallgatom a politológusok állásfoglalását a hivatalát holnap elfoglaló, új köztársasági elnök "székfoglaló" beszédével kapcsolatban. 

Vannak, akik úgy vélik, hogy áder jános komolyan veszi a beszédében foglalt, nagyon is fontos szempontokat, és majd eszerint teszi a dolgát mindannyiunk legnagyobb megelégedésére.

Bevallom őszintén nekem is tetszett a beszéd. Igazán megfontolt, békülékeny, mi több, kiegyezést kilátásba helyező szavakat hallottunk. A magam részéről már most minőségi különbséget látok áder és smittpál beszédírójának képességeit illetően. Az új elnök által elmondott szöveg nem egy bomlott elme lázas agyszüleménye volt, hanem egy összeszedett, koherens, már-már költői széplélek műve. Ha a szavak még helyesírás szempontjából is rendben voltak, - ezt ugyebár nem tudhatjuk - akkor feltételezhető, hogy írójuk minimum érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, és talán nem az Ecserin vette.

Na, ennyit a szavakról. Mi van azonban a szavak mögött?

Sokan mondják, hogy meg kell előlegezni a bizalmat az új elnöknek pártatlansága bizonyítására. Hát mondjuk én megelőlegezem, bár azért borítékolom, hogy nagyot koppan mindenki, aki nagy tétben fogad áder elfogulatlan elnöki tevékenységére.
Hogy miért? Lássuk csak! A fidesz emlőin felnőtt áder mandátumának lejártakor 58. évét tapossa majd. Hivatalba lépésétől kezdve élete végéig havi másfél millió forintos fizetésre, elnöki rezidenciára, titkárságra, valamint szolgálati autó használatára jogosult. A felsorolt juttatások akkor is megilletik, ha netán jövőre beütne a krach, és valami miatt sor kerülne a lemondására. 

Megállapítható tehát, hogy manapság kis hazánk - megélhetés szempontjából - legbiztonságosabb munkaköre a köztársasági elnöké. Nem csoda, ha tülekedés van az elnöki szék körül! Talán éppen ezért hívják az elnök első beszédét "székfoglaló"-nak. 

Ha netán ezek után azt gondolja valaki, hogy áder majd jól keresztbe tesz kenyéradó gazdájának, az szerintem nem ezen a Földön él.

2012. május 5., szombat

Plágium plágium hátán

Az utóbbi időben azzal voltam elfoglalva, hogy legyűrjem a hányingert. Ami ebben az országban zajlik, az minden képzeletet felülmúló rémálom.
Itt volt például a januárban kipattant plágium botrány, ami a köztársasági elnök doktori disszertációját kísérte. Rohadtul nem érdekelt volna smittpál kisdoktorija, ha pofátlanul nem kezdi el használni a neve előtt azt a bűvös két betűt: Dr. 
Olimpiai bajnok volt, elért mindent, - már az átkosban is -  amit ember elérhet. Egész családjának biztosított a jövője, gyerekei jó magyarként külföldön tengődnek, ő maga és a first lady itthon aranyozzák be a zemberek hétköznapjait. Mi a franc kellett még neki ezen kívül? Miért ragaszkodott ahhoz a két, nyomorult kis betűhöz, ha tudta, - márpedig tudnia kellett - hogy semmi köze nem volt a saját diploma munkájához?

Mindenki tudta róla, hogy nem tud magyarul beszélni, és nem tud magyarul írni. Mindenki tisztában volt vele, hogy nincs egy önálló gondolata semmiről, hogy papír nélkül két mondatot sem képes elmondani, sőt a papírra vetett szavakat sem képes hibátlanul felolvasni. Ám ő egyenes derékkal, méltóságteljesen vonult. Leült az íróasztala mögé, és aláírt bármit, amit eléje tettek. Drsmittpál. Hosszú szenvedés után végül kihátrált mögüle viktor, és megmondta a tutit az Egyetem. Visszavonták a doktori címét, és mostanában mintha némi szégyent fedezhetnénk fel az arcán a róla készült fotókon. Szégyenkezve bár, de azért férfiasan veszi fel havi másfél milliós fizetését, és jól megérdemelt nyugdíját - méghozzá élete végéig. Éljen soká!

Mire smittpál karrierje kiszenvedett, újabb plágium botrány pattant ki, melynek főszereplője az eleddig alig-alig ekézett - remélem érzed szavaim iróniáját! - Gyurcsány Ferenc, alias Fletó.
Igaz, hogy ez az ügy látszatra - amúgy hírtévés módon - csak gusztustalan vádaskodás egyrészt, és szánalmas védekezés másrészt, de a zemberek cumizzák rendesen. A módszer nem ismeretlen kicsiny hazánkban, hiszen a jobboldali média megszámlálhatatlan esetben alkalmazta már az "elmúltnyócév" során. Az eljárás kiválóan alkalmas arra, hogy a lakosság cérnavékonyra kopott idegeit pattanásig feszítse, majd odadobja koncként Fletót, akinek - szerintük - már úgy is mindegy.
A vád szerint Fletó lemásolta volt sógora szakdolgozatát, bár ettől nem lett doktor, mint palink.
A mese kezdetén az Egyetemen - ami anno főiskola volt, és mindenki oda járt, akit máshová nem vettek fel - nem találták sem a sógor, sem Fletó dolgozatát. Aztán Feri dolgozatának értékelését valahogy befújta a szél a hírtévé postaládájába, a sógor pedig  készségesen rendelkezésükre bocsájtotta saját irományának munkapéldányát. Csodák csodájára a sógor dolgozata "eccercsak" előkerült, de az senkit sem zavar, hogy Ferink dolgozata még mindíg "el van lopva". Így aztán nehéz lenne összehasonlítani a kettőt, és kimondani a verdiktet. De azért kimondják.

Hadd védekezzen a szerencsétlen, szánalmas, bukott miniszterelnök!

Véleményem szerint Fletó másolta a szakdolgozatát. Jó esetben csak túl sokat idézett a sógor dolgozatából, de legalább nem feledkezett meg az idézőjelekről, és a forrás feltüntetéséről. Legjobb esetben önálló munkát végzett. Talán soha nem derül ki a teljes igazság.

Le kell azonban szögezni, hogy a 22 évesek között nem ritka a szakdolgozat összeollózása, és ez a módszer még napjainkban is hatékony megoldás.

Nekem van egy ötletem, ami az ilyen típusú ügyekben rendet teremthet.

Attól függően, hogy ki, milyen szakterületen szerzett diplomát, látogasson el valamelyik, megfelelő típusú felsőoktatási intézménybe, és tartson két órás előadást a hallgatóknak. Tényekről, adatokról, tudományos fejlődésről. Papír nélkül. Majd válaszoljon a hallgatók kérdéseire ott, és azonnal. Vállalja, hogy mindezt kamerák előtt teszi. Ha sikerrel veszi az akadályt, vegyük úgy, hogy megvédte a szakdolgozatát, vagy a doktori disszertációját.

Ilyesmit kizárólag Gyurcsánytól láthattunk eddig. Akkor meg miről beszélünk?

2012. március 6., kedd

Kicsi Lajos és az erkölcs

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Lali nevű kisfiú. 

Paraszt családból származott, így maga is paraszt maradt, bármennyire igyekszik ezt leplezni. Apja - akit elnyomott a kommunista rendszer - matematika tanár, anyja védőnő volt. Majd - szintén elnyomott áldozatként - nyugdíjazásáig bölcsődét vezetett, gondolhatod, milyen nehéz sorsa volt. 

Aztán Lalika felcseperedett, és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem befejezése után - ahol diplomát nem szerzett ugyan, de azért elvégezte - legalább egy évig dolgozott. Persze ő is nagyon el volt nyomva.

Ezért aztán belépett a Fiatal Demokraták Szövetségébe, ahol akkoriban még fiatal demokraták alkották a tagságot. Nem úgy mint ma. A fidesz ma már se nem fiatal, se nem demokrata emberek gyűjtőhelye, de Lajos hűségesen kitart, mert ő megérdemli.
Szóval Lajoskánk felcseperedett, sőt hogy úgy mondjam lassan, de biztosan öregszik. Így aztán rájött, hogy valami nagy nagy hiányérzet gyötri. Ez az érzés akkor hatalmasodott el rajta, amikor megszavazta hoffmann rózsika néni köznevelési törvényét. Abban az áll, hogy az ifjúságot meg kell tanítani az erkölcsre. Mégpedig iskolai tanórák keretei között.
Lajos, te b@rom! Az erkölcs az emberben pólyás korától folyamatosan alakul ki, mégpedig az őt körülvevő felnőttek viselkedési mintáiból, a felnőttekkel való kommunikáció során, és a kortársak egymással szemben elvárt viselkedési normáiból. Minden egyes tanóra alkalmas arra, hogy bizonyos élethelyzeteket elemezzünk, minden egyes óraközi szünetben adódik olyan helyzet, ami erkölcsi tartásunkat alakíthatja. Az erkölcsöt nem lehet tematikusan megtanítani, mert az pont olyan, mint az anyanyelv. Mire iskolába megyünk, gyakorlatilag 
elsajátítjuk, és mégis életünk végéig fejlesztenünk kell.

Lajos, te ne akard az én gyerekemet erkölcsre nevelni, kérlek! Előbb beszélgess el kicsit smitt pállal, és ha ez a beszélgetés elérte a kívánt hatást, akkor visszatérhetünk a dologra. 

Addig azonban te ne is beszélj erkölcsről. Fogalmad sincs róla, miről beszélsz.

2012. január 7., szombat

Kőnig tanár úr

Ifjúkorom legkedvesebb filmje a Szabó Magda regényéből készült Abigél, amit a mai napig szívesen nézek. Garas Dezső ebben a filmben egy szürke, unalmas latin tanárt alakít. Ahhoz, hogy az ember értékelje ezt a szereplőt, és mögötte az embert, fel kell nőnie. Rengeteg filmet, színdarabot láttam Garas Dezsővel, és nagyon szerettem az alakításait. Emberként pedig pontosan olyannak képzeltem el őt, mint amilyen a suta Kőnig volt.
Istenem, megint egy olyan veszteség, ami nem pótolható...

Hozzáteszem még, hogy ebben a filmben olyan csillagok játszanak, amilyenek száz évenként egyszer születnek egy ilyen országba, mint amilyenben mi élünk. Gondold, ahogy akarod!

Részletek az Abigélből


Alaptörvény kontra demokrácia


Nagyon sajnálom, hogy kénytelen voltam ezt a szégyenletes törvényt nagy betűvel említeni, de nem vagyok alkalmas arra, hogy alapvető helyesírási szabályokat figyelmen kívül hagyjak. A mocskos kommunisták alatt tanultam a magyar nyelvtan szabályait, és valószínűleg belém verte valahogy a magyar tanárom, hogy a címek soha nem kezdődhetnek kis betűvel. Bár az írói munkásság ad némi szabadságot e tekintetben, szerénységem okán azonban mégsem gondolom, hogy író lennék, ezért helyenként ragaszkodom a tanultakhoz. Persze, ha majd köztársasági elnök leszek mikor nagy leszek, megengedhetek magamnak némi lazaságot. De ez azért nem holnap lesz, ne aggódj!

A kis mocsok dajcstomi mostanában megint aktivizálta magát a Twitteren. Valószínűleg minden nap csacsog, de az esetek nagy részében a hülyeségei nem érik el az ingerküszöbömet. Most azonban megint sikerült kihoznia belőlem a vadállatot.

Menjen már a bús pics@ba ez a szerencsétlen okostojás!

Hogy jön ahhoz, hogy egy nőt letegezzen? Különösen ha - nem mellékesen - ez nő az USA külügyminisztere? Ki a f@sz ez a dajcstomi? Mégis milyen alapon nevezi Bárándy Pétert - aki nem mellékesen igazságügyminiszter volt, akinek a kisujjában is több tudás van, mint ebben a kis p@csben? - egyszerűen vén alamuszinak? Milyen meggondolásból nevezi ezt a sz@art - ami nem mellékesen sajnos éppen Magyarországon épül - demokráciának?

Azt írja ez a barom, hogy az Operában ünnepelték a zalaptörvényt, míg az utcán pár ezren - "hiszen demokrácia van" - tüntettek ellene. Ja, ja, okoska! De azért a vak is láthatta, hogy kicsit többen voltak azok, akiknek nem tetszik a rendszer, mint akik tömjénezik. Gondolom, ezen talán még a nagyokos sem kíván  vitatkozni. Habár ettől minden kitelik!

Rájöttem, hogy ez egy skizofrén balf@sz, aki azt hiszi, hogy lakik benne egy ember, - nanemá...! - meg egy EU Parlamenti képviselő. És a zemberi része azt ugat, amit akar. Hát, kedves dajcstomi, már megint rohadt nagyot tévedsz! Nem szövegelhetsz össze-vissza, ami éppen az eszedbe jut! A végén még azt hiszik, hogy megőrültél. Persze ez érdekel a legkevésbé, de ebből sajnos levonható az a következtetés is, hogy a magyar választók is meghibbantak, amiért egy őrültet küldtek Európába a te személyedben! A magam részéről már rég levontam ezt a következtetést, de nem kéne odáig jutni, hogy ez a külföld számára is nyilvánvalóvá váljon. Személy szerint engem is égetsz, tehát pofa be!





Szóval az Operaházi ünneplés.

Török Zsolt írt a pletykákról, amelyek nem túl hízelgőek azokra, akik a falakon belül áhítattal hallgatták a zelnököt, amint azzal henceg, hogy kézjegyével látta el a zalaptörvényt (remélem egyszer még szégyellni fogják az utódai).


A Zsóti gyerek irományától a fidesz annyira kikelt magából, hogy elfeledkezett arról a sok rágalomról, amivel rámászott azokra, akik nem nyalják a talpukat. Ezek a vádak még felerészt sem bizonyultak igaznak, de persze tudjuk, hogy ebben az országban már ők mondják meg, mi az igazság.

Jellemző módon a cikk részletét közlő Mandíner néhány kommentelője már magáévá tette a dajcstomi által legitimizált stílust, és hozzászólásaik olyan mélységes sötétségről tesznek tanúbizonyságot, ami már szinte elkeserítő. Ráadásul nincsenek kevesen a netes felületeken.



Elgondolkodtató, hogy a nyugdíjvédelmi megbízott asszony, valamint a miniszterelnöki szóvivő honlapját már időtlen idők óta nem lehet elérni átalakítás, vagy elegánsabban szólva  karbantartási munkálatok miatt. Elbogarásztam volna a közeli, vagy kissé távolabbi múltban tett nyilatkozataik között, hogy kedves híveik orra alá dörgöljem. Így is lehet történelmet csinálni. Ez elég gáz.



Komolytalanok, dilettánsok, lúzerek. És ezek vezetik az országot. Jesszusom!