Keresés ebben a blogban

Translate

2013. október 27., vasárnap

Havas "tanár úr' és az objektivitás

Havas tanár úr
Az ATV-nek van egy vitaműsora (több is van, de általában egyikkel sincs semmi bajom, kivéve ezt), amit valami rejtélyes okból havas henrik nyert meg. 

Már a címe is elég necces: havas a pályán. Ki a tökömet érdekel, hogy mit tett/tesz havas akár a személyes pályáján, akár az átvitt értelemben pályának nevezett közéletben. Őszintén szólva már azt sem értem, hogy mit keres havas egyáltalán egy politikai-közéleti vitaműsorban, különösen moderátorként? 

Minden megnyilvánulása egy irányba mutat. Gyűlöli Gyurcsányt, utálja az MSZP-t, és csak igen diszkréten kritizálja a kormányoldalt. 

Nagyon érdekelne, hogy vajon Gyurcsánnyal kapcsolatos fóbiáját mi váltotta ki, mert bár sokakban vált ki visszatetszést Gyurcsány személye, ez havasnál már-már beteges méreteket öltött. 
Rendben van, hogy a róla szóló műsor - mert igen gyakran előfordul, hogy saját, személyes emlékeit osztja meg a nézőkkel -  pártoskodó, és egyoldalú, de ráadásul kapott még egy lehetőséget. 

A Voks című új program információkat szeretne közvetíteni a 2014-es választásokhoz, megkönnyítve a polgárok döntését. Eddig még egyetlen egy részt sem sikerült végignéznem. Olyan mértékben bosszant havas személyisége, stílusa, tudálékossága, hogy egyszerűen képtelen vagyok figyelni rá. 

A riportok gyors egymásutánban követik egymást. Az alanyok többnyire érdektelen, vagy ismeretlen figurák, a témák nem állnak éppen az érdeklődésem homlokterében, havas pedig felkészületlen, és abszolút kezdőnek tűnik. 

A "tanár úr" egóját hosszú ideje ismerhetjük, ezért aztán elég vicces, amikor azt látjuk, hogy zavarban van. Időnként egyenesen kínos a vergődése. Ehhez adjuk még hozzá, hogy a műsor promójában kifejtette: őt nem a személyes véleménye fogja vezetni a munka során, hanem kizárólag a szakmaiság. 

Kac-kac! Azért kell ezen röhögnöm, mert - koromnál fogva, sajnos - még emlékszem (bár a riport alanyra, vagy a témára már nem igazán) egy szégyenletes Napkelte műsorra, amiben a "tanár úr" és egy Forró Tamás nevű sztár-riporter úgy állt ki a nézők elé interjút készíteni, és "keresztkérdéseket" feltenni, hogy még minimálisan sem készültek fel a témából. Én szégyelltem magam. Akkor nálam havas tanár úr egy életre levizsgázott. 

Azóta is megélhetési politikusokról prédikál, miközben mindenben kipróbálta már magát, ami csak elképzelhető. Volt ő már kormányszóvivő, tanácsadó, és ki tudja még micsoda. Időnként egy-két napig is kitartott a pozíciójában, amit persze úgy tálal, mint egy hős, aki maga intett búcsút egy-egy zsíros állásnak. 

Tőlem tálalhatja, láttam én már karón varjút! Messziről jöttem, ezért azt mondok, amit akarok: havas egy sértődékeny, magát tévedhetetlennek tartó figura. Vannak ilyenek a közéletben szép számmal, és a "tanár úr" vágja is őket, mint a répát. 

Pontosan az a fajta, aki más szemében észreveszi a szálkát, de a sajátjában még a gerendát sem. Szánalmas egy alak.

2013. október 23., szerda

Ünnep magyar módra - egy összefogás margójára

Ízlések és pofonok - jövőre ugyanitt, de nélküled
Stábunk tagjai figyelemmel kísérték az október 23.-ai eseményeket. Jelen voltak a demokratikus ellenzék demonstrációján és ott voltak a Hősök terén is, ahol orbán viktor beszédét hallgathatták (szenvedhették) végig. Írásunkat utóbbi beszéd elemzésével kezdjük, amely természetesen pusztán egy vélemény a sok közül (mert afelől nincs kétségünk, hogy homlokegyenest eltérő elemzéseket hallhatunk, olvashatunk a következő napokban különféle felületeken).

orbán viktor nagyívű, ünnepélyes szónoklatot tartott. 

Eleinte - várakozásunkkal ellentétben - aktuálpolitikai kérdéseket nem igen érintett, hacsak nem tekintjük aktuálpolitikának azt a kicsit sem elhanyagolható tényt, hogy a kommunizmus borzalmairól szóló szavai tökéletesen jellemzik a mai Magyarországon tapasztalható állapotokat. Azt fejtegette, hogy az elnyomó rezsim szürke egyenruhába tuszkolta egyéniségünket, elvette kultúránk sokszínűségét, reménytelenségbe taszította a magyar népet. Mintha csak saját kormányzásukat jellemezné. Később azonban természetesen kidobta hívei közé a szokásos gumicsontot: a mocskos szemét liberálbolsevikkommunistabuzizsidószingli hadak ismét fenyegetik a jó orbán viktor által kiharcolt függetlenségünket, és ellopni készülnek a fidesz által még el nem lopott javakat.

Ezután következett a jelenlegi kormányzás eredményeinek égig magasztalása, és a kivívott "eredmények" megvédésére való felszólítás. Az ellenzék mocskos trükkjeinek habzó szájjal való ecsetelésének időpontjában - az előző öndicséret következtében - már annyira büdös volt a Hősök terén, hogy munkatársunk menekülőre vette a figurát, mert szokás szerint elfelejtett gázmaszkot magával vinni.

A résztvevők nagyon sokan voltak: ki tudja honnan érkeztek, és ki állta az odautazásuk költségeit? Ezt persze csak költői kérdésnek szánjuk, hiszen a nagymamától sem kérdezzük meg, mennyibe került a karácsonyi bejgli.A közönség szeretettől, és hálától ragyogó arcát elnézve a kormányt váltani szándékozó pártoknak nehéz dolga lesz a 2014-es választásokon.

A demokratikus ellenzék kora délutáni demonstrációján igen érdekes szónoklatokat hallhattunk.

A közönség reakcióiból kiindulva felállítottunk egy rögtönzött népszerűségi sorrendet. 

A leglelkesebb fogadtatásban Gyurcsány Ferencnek, a DK elnökének volt része. Beszéde jól sikerült, lelkesítő hangvételű volt, ahogy tőle megszokhattuk. 

Nagy sikert aratott Kuncze Gábor (Szabadelvű Polgári Egyesület), Fodor Gábor (Liberálisok Pártja), Szabó Tímea (PM), Bokros Lajos (Modern Magyrországért Mozgalom) és Sándor Klára (Szabadelvű Polgári Egyesület) felszólalása. Minőségre, és erejére vonatkozóan kívánni valót hagytak maga után Bajnai Gordon szavai. Tudjuk, hogy soha nem volt a szavak embere, de az igazság az, hogy most olyan szavakra lenne szükség, amelyek biztatást, és reményt adnak azoknak az embereknek, akiknek elegük van a fennálló kormányzat hatalmi gőgjéből, arroganciájából és dilettantizmusából. Gordon kiváló szakember, de gyenge szónok, lássuk be!

Az igazi döbbenetet azonban Mesterházy Attila megjelenése váltotta ki munkatársainkból. Az Mszp elnökének totális alkalmatlanságát bizonyítja az, hogy nem számolt előre azzal az opcióval, amit a helyszínen tapasztalnia kellett. Nevezetesen azzal, hogy az összegyűlt tömeg összefogást kér számon rajta, mégpedig hosszasan, és jó hangosan. Látszott rajta, hogy összeomlott a szépen felépített, nagyívűre tervezett beszéd szerkezete. Rosszul reagált, és rosszul beszélt. Meggyőző erő nulla, hitelesség nulla. És ő a vezető ellenzéki párt első embere. Tovább rontja a megítélését az a tény is, hogy még mindig azokra próbálja áthárítani a felelősséget, akiket ő maga zárt ki az együttműködésből.

Rosszul állunk, nagyon rosszul. Félek, hogy hamarosan Mesterházy Attila nevét is csupa kisbetűvel kell írnunk, ha megemlítjük őt egyáltalán. Térj magadhoz, Attila, amíg nem késő!

Adjátok vissza a KÖZTÁRSASÁGOT!

Éljen a Magyar Köztársaság! 


2013. október 9., szerda

Magyarország, szeretlek!

Szeretünk, Viktor!
Most már tényleg a hócipőm van tele a fidesz és szájtépőinek siránkozásával! Szegény Magyarországot mindenki bántja, mindenki hazudik, lop, csal, de minimum rosszindulatúan elferdíti mindazt, amit a kormány mond, vagy tesz. 

Ma az a kis szerencsétlen guger gyerek (guger = gulyás gergely) kiverte a biztosítékot a készülékemben. 

Ez a kis suttyó, - ez itt egy vélemény volt, és nem tény állítás! - aki egyébként jogásznak nevezteti magát, és rendszeresen áll elő úgynevezett önálló képviselői indítványokkal, - amelyeket persze nem ő ír, csak a nevét kell a papír aljára biggyesztenie - amelyekből aztán a kétharmad dicsőségére előbb-utóbb (bár általában inkább előbb) törvények lesznek. 

Na, azt mondanom sem kell, hogy a jó munkához idő kell, ezért aztán az ilyen gyors tempóban született törvényecskék olyanok, amilyenek. Jó esetben majd valaki talán visszacsinálja őket, rosszabb esetben a zalaptörvény részeivé válnak, és ember legyen a talpán, aki kitakarítja őket a többi selejtes irománnyal együtt. 

Namármost ez a kis szerencsétlen gyerek aszongya, hogy az előzetes letartóztatás időtartamát határozatlan idejűre akarják változtatni, hogy hadd rohadjanak meg a cellában azok, akiket ők meg akarnak rohasztani. 

Persze lesz olyan, akiről majd hatszáz év múlva kiderül, hogy rászolgáltak az előzetes büntetésre jellemző körülményekre, de bizonyára lesznek, akikről bebizonyosodik, hogy ártatlanok. Szóval megint egy olyan javaslattal jönnek elő, ami nem csak Európában, de a világon megütközést vált majd ki minden józan gondolkodású emberből, na pláne a jogászokból. 

Aztán majd megint elkezdenek siránkozni, hogy szegény Magyarországot így, meg úgy izélgetik, pedig a világban vannak olyan országok, - bár ebben ne legyél azért biztos - ahol életük végéig ülhetnek a bűnözők előzetesben, mert megérdemlik. 

Aztán majd jön a kötelezettségszegési eljárás szegény Magyarország ellen, esetleg még valami zsíros kis büntit is kaphatunk, mert már megint olyat tett szeretett pártunk és kormányunk, amit nem kellett volna. 

Egy dolgot azért tisztázni kéne már végre! 

Magyarország nem egyenlő sem orbán viktorral, sem a fidesszel, sem a kdnp-vel, de még a cöfös civilek is kevesek ahhoz, hogy összetéveszthessük őket Magyarországgal. 

Nem tudom, mi olyan bonyolult ebben, hogy képtelenek különbséget tenni! Ezzel az erővel akár az is mindegy lehetne nekik , hogy fal mellett szarnak, vagy szar mellett falnak! 

Ahogy a dolgok most állnak, szerintem mindegy is.