Mi minden történt 2010-ben? - 1. felvonás: Túl a helyi választásokon

És basszus kulcs!!!!! Amint láthatod, - ha látni akarod, vagy képes vagy látni - minden akkor leírt szó igaz.
 

Már 2010. novemberére aggódni kellett volna az Alkotmánybíróság, ügyészség, bíróságok és a média szabadsága miatt. Az agymosási technikát már akkor elkezdték alkalmazni: azóta is folyamatosan bűnbakgyártás, és bizonyos szavak ismételgetése folyik, amivel ellenséges hangulatot lehet teremteni valakivel, vagy valamivel szemben. Ennek jószerivel semmi valóság alapja nincs, de Goebbels óta tudjuk, hogy igen hatásos módszer, ami előbb-utóbb tömegeket képes elkábítani.

2010. november 7., vasárnapi bejegyzésből

"Túl vagyunk egy országgyűlési választáson, és megválasztottuk a helyi önkormányzati képviselőket. Beültek az új honatyák a Parlamentbe, és a közgyűlésekbe.......
 

....... Hárommillióan felsóhajtottak, és elrebegtek egy imát, mert eljött végre az ő országuk. A többiek rezignáltan tudomásul vették az eredményt, vagy csendes belenyugvással legyintettek, hiszen tapasztalatuk azt igazolja, hogy helyzetük még egyetlen kormányváltás után sem javult számottevően, és minden valószínűséggel ez a tény az egyetlen, amiben most is biztosak lehetnek..............
 

..............Nos, őszintén szólva én azt vártam az új garnitúrától, hogy azokkal a dolgokkal kezdik el országlásukat, amelyek érdeklik az általuk oly gyakran emlegetett embereket. Ehhez képest csupa olyan téma van napirenden, ami mocskosul nem érdekli a népet.
Mit nekünk Alkotmánybíróság, ügyészség, bíróságok és média? Mit nekünk demokratikus intézményrendszer? Mit nekünk államosítás, és nyugdíjjárulék elterelés?......................
 

...........Kell egy bűnbak, akire a zemberek minden nyomorúságát rá lehet kenni, és rugdosás közben szinte észre sem veszik, hogy meglévő nyomorúságuk egyre fokozódik. Hirdessünk ki szükségállapotot, de legalább vészhelyzetet, tartsuk fenn hónapokon keresztül, mert ki figyel oda ilyenkor, hogy mi folyik a költségvetés körül? Papoljunk arányos személyi jövedelemadóról, és hallgassunk nagyokat ennek igazságosságáról! Ismételgessünk unos-untalan bizonyos szavakat, mint például nyugdíjtőzsde!..................
 

...............Lehet, hogy előbb-utóbb az emberek nagy része ráeszmél arra, hogy mi folyik körülötte, de akkor már nagy valószínűséggel késő lesz.
Pillanatnyilag ott tartunk, hogy önként és dalolva csatlakoznak a nyájhoz, és nem akarják meghallani az időnként különböző irányból beszűrődő hangokat: Jön a farkas!......................"

Visszatérés

                                          Ismét itt vagyok.

 

Töröltem a Facebookról a kamu profilomat, ahol nagy pofám lehetett. Elegem lett az engem körülvevő buborékból, hogy csak azok olvassák a véleményemet, akik gyakorlatilag mindenben egyetértenek velem. Mivel a bejegyzéseket gyávaság okán nem tettem nyilvánossá, nem igen  jutottak el azokhoz, akikhez szerettem volna eljuttatni.

Idestova 5 éve annak, hogy utoljára írtam ebbe a blogba. Bizonyára nem értitek, hogy miért, vagy nem is érdekel benneteket. Mindegy, akkor is megírom, mert szükségem van valamilyen nyílásra, ahol kiengedhetem az agyamban felgyülemlett gőzt!

Szóval arról van szó, hogy ebben az országban annyi, de annyi mocsok és sz@r keletkezik minden áldott nap, minden egyes percében, hogy egy idő után már szinte lehetetlen lépést tartani vele.

Ahhoz, hogy a 2014-ben ismételten elbukott - mármint a demokrácia által elvesztett - választások óta eltelt időben lejátszódott eseményeket felidézzem, nincs elég kapacitásom sem mentálisan, sem agyilag. Ezért úgy döntöttem, hogy a régi írásaimból fogok táplálkozni.

Bármilyen hihetetlen, a legtöbb dolognak, amelyeket annak idején leírtam, folytatása és komoly, helyrehozhatatlan következménye lett. Ma már nem csak megérzés, hanem tény, hogy hagytuk ezt a kormányt elhatalmasodni. Hagytuk, hogy burjánzó gazként körülfonják az életünket, és lassan kiöljék belőlünk a reményt, és az erőt, pontosan úgy, mint a gyógyíthatatlan típusú, gyorsan szaporodó rákos sejtek.

Azt tervezem, hogy a régi írásaimból kiszedegetett részletek alapján végignézem, menyire fejlődött ki a rosszindulatú daganat Magyarország testében. Igyekszem legalább hetente egyszer írni, habár az erre fordítható időm - különböző okok miatt - sokkal kevesebb, mint amennyire szükség lenne.

Leginkább azoknak szánom az írásaimat, akik emlékeznek rám a FB-ról, és nap mint nap odafigyeltek rám. Igaz, nem vagyok se politikus, se politológus, se Puzsér Róbert. Sőt még focista sem vagyok. De azért vannak gondolataim, amik nem hagynak békén, és megrohadnak bennem, ha nem írom ki őket magamból.

Szóval csak ennyi a célom. 

De ha elolvasod, megtisztelsz vele.