Keresés ebben a blogban

Translate

2013. március 15., péntek

Kicsi Lajos és az alkotmányosság

Egész egyszerűen ég az arcom. 

Ez a manus elképesztő! Képes volt harminc másodpercig annyira összezavarni, hogy már-már elhittem, totál hülye vagyok. A tudományosnak tűnő fejtegetés azonban rövid úton zavarodott magyarázkodássá silányult, amit lassan megszokunk lajosunktól. Úgy fest, ő a fidesz ügyeletes magyarázkodója, bár szerintem idő kérdése, és észreveszik, hogy már ez sem megy neki. 

Szóval hallgatom az ipsét. Időnként rám jön a röhögés, aztán a hisztérikus zokogás.

Az alaptörvény negyedik módosítása kapcsán felvetődött hazai, és külföldi aggályok alaptalanságát szerette volna cáfolni azzal az irgalmatlan zagyvasággal, amit kín-szenvedés árán sikerült magából kisajtolnia.
Mindenképpen szerettem volna megérteni mondandója lényegét, ezért többször is megnéztem a róla készült videót. Sajnos nem jutottam közelebb a lényeghez, ezért úgy döntöttem, hogy nem lacafacázok, szóról szóra leírom a szöveget. 

Vizuális típus vagyok, talán ez a módszer segítségemre lesz abban, hogy megragadjam a vezérfonalat, és mégis csak felfogom a csökött agyammal azt a magasröptű értekezést, amit kicsi lajos csak úgy csikkzsebből előrántott. Jelentem, kudarcot vallottam. A szöveget leírva sem tudtam az alkotmányosságra vonatkoztatva értelmezni. Arra azonban rájöttem, hogy lalikánk sem a régi. 

Akit érdekel, az megnézheti a videót, és elolvashatja annak teljes szövegét is. Nézzétek el nekem, ha nem tudom érzékeltetni az öööö-zést, és a hosszú másodperceknek tűnő csendeket, amelyeket csak lali agyának lázas zakatolása szakított félbe néhány alkalommal. Minden esetre igen tanulságos előadás. 

Jó szórakozást mindenkinek!

Íme, nézzétek saját szemetekkel, és halljátok saját fületekkel a csodálatos fejtegetést


Olvassátok el az - nem tudom, minek nevezzem? beszéd? interjú? közlemény? - ... izé szó szerinti leiratát, és ha megértitek a lényegét, kérlek osszátok meg velem!

"Eddig minden Alkotmánybíróság - illetőleg köztársasági elnök - azt az álláspontot tette magáévá, hogy az Alkotmányt az Alkotmánybíróság alkotmányossági szempontból nem vizsgálhatja. Az Alkotmányt egyedül eljárásjogi szempontból vizsgálhatja, tehát azt nézheti meg, hogy betartották-e az Alkotmány megdöntésénél a Házszabályt és az Alkotmány elfogadására vonatkozó speciális jogszabályokat. Most is ez a helyzet. Hiszen még az Alkotmány aláírása előtt az Alkotmány nem lép életbe. Namármost. 
Ha az Alkotmánybírósághoz ezért az elfogadás és az aláírás előtt az Államfő az Alkotmánybírósághoz fordul, akkor maga sem érti meg az Alkotmányt. Továbbá az Alkotmánybíróság semmit nem mondhat, csak azt, hogy természetesen elutasítom, sőt Sólyom Lászlónak kell először az asztalt vernie, hogy az általa is megalkotott Alkormánybírósági állásfoglalások szerint ez képtelenség. Ezt mindenki tudja. Na most akkor, ha viszont az Alkotmány elfogadása után fordulnak az Alkotmánybírósághoz, ott már csak annyi a különbség, hogy az alkotmánybírók az Alkotmányt az Alkotmánybíróság eddigi határozatainak megfelelően bele is foglalja magába, hogy az Alkotmányt csak eljárási szempontból vizsgálhatja az Alkotmánybíróság. Tehát előtte azért nem lehet fordulni, mer' Alkotmányellenes, utána meg végképp az. Tehát nem változik a helyzet. Ezér' mindenki, aki, aki ezt követeli, az, az szembeköpi,
egyébként Sólyom László esetében, hogyha ezt valóban követeli, akkor saját munkásságát köpi szembe, mert egyébként az ő általa vezetett Alkotmánybíróság alakította ezt az alkotmányos rendet ki a láthatatlan Alkotmányra vonatkozóan. Ezt mindenki elfogadta. Nem emlékszem olyan felvetésre, aki azt mondta volna,  hogy az Alkotmányt is vizsgálhatja alkotmányellenesség szempontjából az Alkotmánybíróság, ami egyébként fogalmilag is külön értelmetlen, mert egy szöveg lehet ugyan ellentmondásos, de .... a... az egy nagyon-nagyon messze vezető  informatikai, matematika-elméleti probléma, hogy a Gödel tételt lehet e az Alkotmányra alkalmazni, vagy sem. Tehát ilyen felvetést egyébként nem is hallottam még. Tehát csak azt akarom mondani, hogy természetesen az emberi tudás elég gazdag ahhoz,hogy ismerje azt a problémát, amit a Gödel tétel már egyszer már matematikai formába öntött és megfogalmazott, annak az a lényege, hogy nem lehetséges olyan rendszert megfogalmazni, amiben nem lehetne a rendszerben olyan harmonikus állítást 
megfogalmazni, amit kivezet a rendszeren, és sosem lehet bebizonyítani, hogy az igaz e, vagy hamis. De ez egy nagyon bonyolult elmélet, magyarul elvi lehetősége megvan, hogy az Alkotmány az önmagában alkotmányellenes legyen, de egyébként ez egy teljes képtelenség... olyan  szervezeti, filozófiai probléma,  amivel senki nem foglalkozott, ez nem elméleti, hanem primitív - nyugodtan mondthatom primitív -  napi politikai érdekek mentén fogalmazták meg, ott pedig nettó alkotmányellenes minden olyan felvetés, hogy
az Alkotmányt  alkotmányellenesség szempontjából   vizsgálja meg az Alkotmánybíróság."

Azoknak, akik hozzám hasonlóan még az életben nem hallották Gödel nevét, az alábbi néhány sor (Wikipédia) támpontot nyújthat. Aki pedig megérti ennek a néhány sornak a lényegét, az tuti megértette lajos szövegét is. Gratulálok neki!

"Kurt_Gödel

Az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó Brünnben (ma Csehországhoz tartozó Brno) született 1906. április 28-án. Apja, Rudolf Gödel, egy textilgyár igazgatója, anyja Marianne Gödel (született Handschuh) volt. A német anyanyelvű családban a kis Gödelt állandó érdeklődő kérdései miatt Herr Warumnak („Miért úr”) hívták. Német nyelvű általános és középiskolába járt, ez utóbbit kitüntetéssel fejezte be 1923-ban. Eleinte a nyelvek, később a történelem és a matematika érdekelte.

Leghíresebb eredménye a nemteljességi tétel, ami azt állítja, hogy minden ellentmondásmentes rekurzívan felsorolható axiómarendszer, ami tartalmazza a természetes számok axiómarendszerét, nem teljes, azaz, vannak eldönthetetlen problémái. További nevezetes eredményei a teljességi tétel, ami szerint minden ellentmondásmentes elméletnek van modellje, valamint az, hogy a halmazelmélet axiómarendszereiben nem lehet megcáfolni sem a kiválasztási axiómát sem a kontinuumhipotézist.

Minden idők egyik legnagyobb logikusa volt. "

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése